Alkalomadtán beleolvasgatok Emory King belizi krónikás könyveibe. Ma ilyeneket találtam, nagyon tetszenek, The Great Story of Belize I.:
"Belize történelme izgalmas és figyelemre méltó: eltér a Nyugat-Indiáktól [karibi környék, Mopan], eltér Közép-Amerikától, talán egyedüli az egész világon. [...] Bevándorlók gyermekei vagyunk, jobban mondva a bevándorlók unokái inkább, hat emberfajta képviselői vannak köztünk, akik nyolc nyelven beszélnek. [...] Büszkéknek kell lennünk néprajzi hátterünkre, amely a kreol, garifuna, mesztic, maja, ázsiai, kaukázusi népek fajtáiból, illetve ezek keverékeiből tevődik össze."
Az országot, amelyikről King ilyen szavakat használ, hogy "vagyunk", "legyünk büszkék" stb, úgy közelítette meg, hogy 1953-ban az a yacht, amelyen kalandtúrára indult Egyesült Államok-beli fiatalok hajóztak, és amelyiknek a fedélzetén ott volt a szerző, Belize partjai mentén az English Cay-en hajótörést szenvedett. King végül partra szállt, mert nem volt más választása a hajótörés után - és többé nem ment haza, mert a haza Belize lett onnantól.
"Belize történelme izgalmas és figyelemre méltó: eltér a Nyugat-Indiáktól [karibi környék, Mopan], eltér Közép-Amerikától, talán egyedüli az egész világon. [...] Bevándorlók gyermekei vagyunk, jobban mondva a bevándorlók unokái inkább, hat emberfajta képviselői vannak köztünk, akik nyolc nyelven beszélnek. [...] Büszkéknek kell lennünk néprajzi hátterünkre, amely a kreol, garifuna, mesztic, maja, ázsiai, kaukázusi népek fajtáiból, illetve ezek keverékeiből tevődik össze."
Az országot, amelyikről King ilyen szavakat használ, hogy "vagyunk", "legyünk büszkék" stb, úgy közelítette meg, hogy 1953-ban az a yacht, amelyen kalandtúrára indult Egyesült Államok-beli fiatalok hajóztak, és amelyiknek a fedélzetén ott volt a szerző, Belize partjai mentén az English Cay-en hajótörést szenvedett. King végül partra szállt, mert nem volt más választása a hajótörés után - és többé nem ment haza, mert a haza Belize lett onnantól.